by A Föld nagyjából 4,6 milliárd éve alakult ki a Nap körüli por- és gázkorongból. Egy nagyobb kozmikus koccanás mellékhatásaként Holdat is kapott – betétlap nélkül, természetesen. Úgy 3,5–4 milliárd éve megjelent az első élet, kezdetben béta-teszt módban futott. Sokáig az egysejtűek tartották kézben a roadmapet, majd jött az oxigén-update (kb. 2,4 milliárd éve), majd a kambriumi buli idején a biológia rákapcsolt a prototipizálásra.
A dinoszaurusz-teszt ~230–66 millió éve futott stabilan, amíg egy kozmikus hotfix le nem zárta a projektet – a rendszer egy pillanatra majdnem kifagyott. Ekkor kapott teret az emlős-teszt, és hosszas commit-cunami után megszületett a Homo repo (~2–3 millió éve), benne a Homo sapiens stabil kiadással (~300 000 éve). A népi changelog szerint ekkor történt az „Ádám & Éva” feature bejelentés – nyilván szimbolikus patch, nem peer-reviewed –, ami mellékhatásként hozta a folyamatos csacsogást (beszéd), az égetési ingert (tűz), a fakultatív munkakedvet (mezőgazdaság ~12 000 éve), majd az írást (~5 000 éve). Innen már csak egy verzióugrás a „kattintok-és-küldöm” civilizáció.
Talán Émile Borel francia matematikus fogalmazta meg a klasszikus gondolatkísérletet: ha egy majom végtelen ideig püföli az írógépet, véletlenül le fogja gépelni Shakespeare összesét. Ha a Föld 4,6 milliárd évét egy 46 éves ember életének feleltetjük meg, akkor az emberi civilizáció az utolsó néhány perc az o-COS-órán, az internet pedig az utolsó másodpercek egyike. Ehhez képest a majom ma már nemcsak Shakespeare-t, hanem a műszaki termékekhez adott termékleírásokat is legépelte – hiba nélkül, ami valóban sci-fi.
És honnan tudom mindezt? Bődületesen sok idő telt el, mire én is megérkeztem a színre, és miközben össze-vissza csapkodtam a billentyűzetet (akár a majom), véletlenül sorrendbe rendeződtek a szavak – így született a Collapsing-Structure (COS) modell. A véletlen gépelt, de a szelekció szerkesztett. A kézirat pedig kiadásra került. Mi ez, ha nem bizonyíték a végtele idejű majomra?
