Searle kínai szobája

John R. Searle (1932. július 31. – ) filozófus úgy gondolta, hogy a gépek nem képesek megérteni azokat az adatokat, amiket feldolgoznak. Ezért kidolgozott egy egyszerű elméleti példát, amelyben szemlélteti a probléma lényegét. A cikk 1980-ban jelent meg „Az elme, az agy és a programok világa” címmel, amiben Searle megkérdőjelezi, hogy egy gépnek elméje lesz attól, mert képes a szimbólumrendszere alapján az emberhez hasonló viselkedést utánozni.

Searle egy szoba közepén üldögél, és elképzeli, hogy mindent úgy csinál, mint egy számítógép. A programkódjában utasítások vannak a kínai jelek feldolgozására. A programnyelv természetesen nem kínaiul íródott, így nem érti meg a kínai írásjeleket, mondatokat. Egy nyíláson keresztül kínaiul írt kérdéseket kap, amelyet a programkód alapján feldolgoz, majd az eredményt, a kínaiul írt választ egy másik nyíláson kiadja. Searle egy szót nem tud kínaiul, és az írásjelekről sem tud semmit, így jól látható, hogy a beküldött kérdéseket sem tudja értelmezni, annak ellenére, hogy szabályosan megválaszolja azokat. Az anyanyelven tudó kínai ember, aki elolvassa a program által adott választ, úgy gondolhatja, hogy egy ember válaszolta meg a kérdését. Azonban azt semmiképpen sem tudjuk kijelenteni, hogy a számítógép – ez esetben Searle – megértette az eredeti kínai kérdést, miközben akadály nélkül átment a Turing teszten.

Sokan tévedésbe esnek azzal, hogy Turing és Searle véleményét ütköztetik, miközben a két teszt különböző dolgokra próbál példát állítani, és ellenőrzést adni. Turing tesztje a megkülönbözhetetlenségről szól, amíg Searle a gondolat megértésének problémájára mutat rá.

A kínai szoba hibájaként azt az ellenpéldát szokták felhozni, hogy az emberi agyban a rengeteg neuron közül, ha kiragadunk egyet, akkor az sem ért semmit a szimbólumokból mégis összességük remekül feldolgozza az információt, és a megfelelően reagál is rá. A szimbólumok értelmezésének problémája akkor is kibukik, amikor Searle kínaiul szeretne megtanulni, és ehhez segítségül a kínai értelmező szótárt veszi le a polcról. Jól sejthető módon csekély esélye sem lesz megtanulni kínaiul. Ahhoz, hogy Searle a megtanulhasson egy másik nyelvet, ahhoz a szimbólumok leképzésére is szükség van.

Emiatt Searle úgy vélekedett, hogy egy gép sosem lesz képes megérteni a szimbólumokat, és mi is csak a megfelelő biológiai evolúció révén jutottunk el oda, hogy a szavakat értelmezni tudjuk. Más szóval szerinte az agy a legmegfelelőbb hardver az öntudat futtatására.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy a szimbólumok értelmezése az elme mechanikus részén található vagy sem, Alan Turing a hagymahéj analógiát adta megoldásul. Ötlete abban áll, hogy az agy vizsgálatával az elme bizonyos részeiről ki fog derülni, hogy mechanikus jellegűek, és azt emiatt le lehet választani róla. A fennmaradó részt továbbvizsgálva újabb területekről derülhet ki, hogy mechanikus jellegűek, és azt a részt is leválaszthatjuk az elméről. A kérdés, hogy ha a folyamatot folytatjuk marad-e a végén valami az elméből. Ha semmi sem marad, akkor az egész elme mechanikus jellegű, így a szimbólumok megértése, és feldolgozása egy moduláris számítógéppel is megvalósítható.