Ha jót akartok magatoknak, akkor nézzétek végig. Lehet fokozni a bakikkal, de nekem már az elején a csivava is betett. 
2008. július. havi archívuma.
Ma délutánra az akvárium tisztítását tűztük ki célul. A kék színű kavics helyett homokot vásároltunk, és a cipőt egy többlyukú kő váltotta fel. Régóta motoszkál a fejemben, hogy kavicsból utat alakítanék ki az akváriumban, majd a gyerektől elkért műanyag táblákkal jelezném a kötelező haladási irányt.
Hiszitek, vagy sem, megcsináltam.
Persze rá kellett jönnöm, hogy az ötven literes akvárium nem alkalmas Budapest teljes hálózatának modellezésére, és tényleg sajnálom, de a Lánchíd nem található meg benne, mégis egy pár elhagyatott utacskát azért így is sikerült beléje kreálni.
Egyébként nagyon nehéz volt a vizet beleönteni úgy az akváriumba, hogy a homok ne kavarodjon fel.
Első körbe nem is ment. Muszáj volt a régi technikát elővenni, pedig már megszoktam, hogy kellő lezserséggel a kavicsosba beleboríthatom a vizet. Na ez mostantól megszűnt.
Mostanság fél füllel hallgatom a Hal a tortán c. műsort a TV2-ön. Vannak jó részek, amikor egy normális társaság komolyan veszi a feladatot, de az e heti ismétlés meg sem közelíti azt. Igazi mélypont.
Például, hogyan lehet, hogy Dopeman, aki előtt fejet hajtok a heti viselkedése, és szorgalma előtt, majdnem annyi pontot kap, mint az, aki nem is főzött, hanem rendelt. Vagy Bebe, aki négy nap előnyben van a többiekhez képest, aznap próbál asztalt szerelni. Ezek maguktól ilyen hülyék, vagy segítenek nekik?
Kell valami a Blikk asztalára…
Ez a műsor pont arra jó, hogy kiderüljön valójában ki milyen ember.
Még jó, hogy vannak szakácsok, bloggerek (mint például Mirelle), akik a gasztro részét kellően komolyan veszik.
Már nagyon régóta tervezgetem, és még fogom is egy jó ideig tervezgetni, hogy csillagászkodok egy picit. Úgy amatőr módra. Most azonban nincs hozzá kedvem (€), mégis nagyon tetszik az egész légkör. A fotózásból jön a dolog, és naná, hogy abban is érne véget. A csillagok mindenkit lenyűgöznek, és elgondolkoztatnak. (Ez utóbbit azonban bízzuk a profikra.)
A héten egy boltot is felkerestem, és az igen “felkészült” amatőrként birkábbnál-birkább kérdéseket tettem fel az eladónak. (Pl.: Mi az, hogy pólusra állás? Mi az, hogy óragép? Mi az, hogy kihuzat? stb.) Dicséretére legyen mondva tűrte a kérdéseimet. Tudásszomjam miatt bárkinek nekiestem, aki a boltban tartózkodott. Így lett segítségemre az a leányzó is, aki csillagászatot tanul az ELTE-n, és éppen arra járt.
Valamelyest okulva léptem ki a boltból, de kellőképpen elbizonytalanodtam.
Mint írtam a fotózásból indul ki az egész, ezért úgy közelítem meg, hogy a fényképezőgépemet is hozzá tudjam csatlakoztatni. Így a jelenlegi tudásomat kamatoztathatom, és tovább bővíthetem. Aztán az is a szemem előtt lebeg, hogy fiaimnak is jó hobbi, szórakozás, és tudást biztosítana. De persze ez még nagyon a jövő zenéje.
Link
Éder Iván – csillagászati felvételei
hrAstro – Matija Pozojevic
A patakban ömlő könnyeimtől, és a görcsös rángatózásom miatt a megfelelő résznél meg kellett állítanom a videót. Ráborultam az asztalra, és egy jó pár másodpercig ebben az állapotban voltam. Aztán megpróbáltam ebből a helyzetből kikecmeregni, de nehezen ment.
Most, ha még egyszer megnézem közel hasonlóan járok el. Ez hatalmas!
Minden újság ír arról, hogy tegnap mekkora vihar volt. Én úgy aludtam, mint a bunda. Illetve csak aludtam volna, mert felébredtem, amint a több mint száz km/h szél, és az eső bekopogott az ablakunkon. Nekem sem kellett több, hogy elhatározzam, hogy kimegyek fotózni. Persze csak a vihar végén, mert harakirit kellene elkövetnem, ha a fotógépemet víz érné.
Az időjárás ezen viszontagsága már amúgy sem fog rajtam, hiszen minden augusztus 20-án rész veszek ilyenben. Sokat nem fotóztam, mert nem mentem messzire, és valójában csak az járt az eszembe, hogy folytassam a megkezdett belső szemhéjam nézelődését.
Link
zoom.hu – Hatalmas vihar volt tegnap, és az lehet ma is
Jó pár hónappal ezelőtt a Magyar Rádióban hallottam, hogy micsoda bonyodalmak vannak a Kőbánya-Kispest metró felüljáró átépítésével. A “showban” megszólaltak az érintettek, mint a kerület polgármestere, a BKV-sok(k), és az üzletek tulajdonosai, dolgozói. (Két fontos csoportot nem kérdeztek meg. Az egyik a járókelők, a BKV és MÁV turizmus alkotói, míg a másik a koldusok, és illegális árusok érdekvédelmi szövetsége, akiknek bizony a lakásuk, és munkahelyük múlhat egy-egy döntésen.)
Az adásból nem azt lehetett leszűrni, hogy mi is az igazság, csak a gyanút a szerződések káoszáról.
Jobb, vagy bal ide, vagy oda, de polgármesterünk nagyot mondott akkor a rádióban, amelynek a lényege valahogy így hangzott: a Kőbányán élő, és átkelő embereknek joguk van a kultúrált környezethez, és bla és bla. Ez persze nem tisztázza az üzletek tulajdonjogát, vagy kisemmizését.
Aztán jött a hír, hogy kőbánya “ékszerét” egy darus kocsi kibillentette helyzetéből. Ez biztos csak a véletlen műve. Félre minden kétséget! Vagy inkább: Félre minden kétséget?
Aki nem ismerné a környéket: az átépítés miatt fekvőrendőrt telepítettek a gyalogátkelő elé. A gyalogátkelő és a pillér közötti távolság maximum 20m lehet. Ezen oknál fogva kizártnak tartom, hogy lendületből közlekedett volna a darus kocsi. Ha mégis, akkor érdemes lenne megnézni a gumi kerekére tapadt gyalogosokat is. Emellett nyugodtan kizárható az is, hogy az ekkora járművet vezetők nincsenek tisztában a kocsijuk méretével, lendületével, féktávjával, stb. Mindent egybevéve, vajon mennyire tud felgyorsulni egy darus kocsi 20m alatt, hogy aztán ne vegye észre egy pillért, ami alatt nem fér át?
A felüljáró gyenge szerkezete, és a magasság korlátozás hiánya az oka mindennek. Gyenge, mert meg kellett lazítani a csavarokat, hogy a kocsiba se essen túl nagy kár. És KRESZ tábla hiánya, mert le kellett venni (ha más nem) aznapra, hogy akár egy tűzoltó autó is el tudjon menni alatta 50m-es nyitott létrával.
Ugyanakkor mint átkelő, és ott lakó nincs mit siratnom a régi, ócska, büdös és elöregedett felüljárón. Ez nem a Őrs vezér tere gombája, vagy a Moszkva tér órája. Ha mégis egy szimbólumot, akkor jobb ezt a porig rombolni, és újat építeni helyette.
Link
index.hu – Gyalogosok lepték el a gyorsforgalmit a Kökinél
index.hu - Lebontják a Köki-felüljárót
index.hu - Elzavarták a Kökit bontó munkásokat a boltosok
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
Hetedik házassági évfordulónkra ajánlom sok szeretettel ezt a verset feleségemnek, Eszternek.
Sokan keresik rajtam a Nagycirkuszban fellépett “7 magyar” tornászcsoport neveit. Melittától nem rég kaptam egy képet, amin – többnyire – mindenki neve fel van tüntetve.
Link
Fővárosi Nagycirkusz – Boldog születésnapot!
Fővárosi Nagycirkusz
Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.
Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.
Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;
Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
Tegnap kora estétől az Andante-Borpatikában voltam. Kovács Ákos, és Szigethy Gábor a Kaland a régi királlyal c. Krúdy Gyula válogatott novelláiból olvastak fel, amely nem régen jelent meg CD lemez formájában is.
Viszonylag korán szerettünk volna elindulni, de Ákos tizenegy órakor megkért minket, hogy maradjunk még. Lehet neki nemet mondani? (Nem mintha akartunk volna.) Így hajnal kettő óra körül kezdtünk el szállingózni a borpatikából. Mire hazaértem már fél öt volt…
Három óra alvás után keltem fel. Aztán tízkor feküdtem le újra, és fél négyig aludtam. Kicsit gáznak éreztem, mert a család nem sokat látott belőlem, de biztos megértik…
Néhány kép tőlem, és Tamáséktól…
Link
akos.hu – A patikárius kalandja a régi királlyal. Az éjjel elmúlt.
Andante Borpatika – Gyuris”Bütyök”László fényképei
Két kép közötti különbséget kitalálók között kisorsolok valamit… Na jó, inkább segítek: az idő. Jóval több, mint két hete az út közepén van, és nem akar elmászni onnan. Még nem. Persze attól változna a helyzet, ha én gereblyézném el. Azonban biciklizés közben nem akasztok magamra extra szerszámokat. Vajon meddig lesz még ott? Egyáltalán mért hagyták ott? De legalább már levágták a gazt.
Minden szerdán Szertár. Zsiros László Róbert rövid, és mókás fizikai kísérleteket mutat be videó formájában a blogján. Titkon, vagy nem titkon, de Öveges József babérjaira tör.
A mai napon különleges módon készít fröccsöt. Na jó, fröccsnek egy kicsit vörös, meg buborékmentes is, de elég, ha a kísérlet tökéletes.
Mindenkinek ajánlom az egész oldalt. Alaposan nézzetek rajta körül, mert nagyon megéri!
Link
Szertár – Olcsó bornak híg a leve
wikipedia.hu – Fröccs
Hétvégén Misiékkel mentünk le Lengyeltótiba a kutyájukat megnézni. Kedves emberek árulnak fajtatiszta Jack Russell kölyköket (hat hetesek). Tömör eufória, amint azok a csöpp ebek barátságosan, és lelkesen rohangálnak, nyaldosnak, játszanak, és esznek.
Szívem szerint még egyet elhoztunk volna, de sajnos nem lehetett.
Addig is itt van néhány kép róluk…
Eltelt majdnem két év úgy, hogy sem a bűnösök, sem az ártatlanok nem kapták meg a nekik járó ítéletet. Ebben az országban nem működik az igazságszolgáltatás. Hol beszélhetünk így morálról?
Hozzászólások