Happy barátomtól kaptam egy SLR fényképezőgépet. Na nem örökbe, ő sem őrült meg. Még a digitális korszak belépte előtti, és a maga nemes egyszerűségével állíthatom, hogy profi minőségű. Annak idején ugyanis a részletekben bújt meg az angyal. Ezt a nyakpánton lehet első tapintásra észrevenni. Csak annyit róla, hogy ha a mostani gyártók ilyet adnának hozzá, akkor e szerint dőlne el, hogy melyik márkatípus lenne a legkelendőbb. Aztán ott van a fókusz helyes beállításának egyszerűsége, amit itt írhatok akárhogy, ezt tényleg át kell élni. (Nem is értem, mért hagyják ki a mostani gépekből.)
Persze nem akarom túldramatizálni. Nem akarom, hogy ez amolyan történelmi bezzeg akkor legyen. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy azóta volt változás. Jobbak a vázak, és a rengeteg beállítási lehetőség sem felesleges. De ahogy megcsodálunk egy régi magyar filmet, úgy megcsodálhatjuk a régi korok fényképezőjét is. (Sőt biztos vagyok benne, hogy megannyi támogatója van.)
Az ilyen gépek kezelésének elsajátítása egyszerű. Kevés funkció van rajta, nincs benne pl menü sem. Ám az egyszerű kezelés még nem jelenti azt, hogy könnyű is lenne vele fényképezni. Mindenre odafigyelni sokkal bonyolultabb, mint egy agyon automatizált géppel lövöldözni.
Happy megtisztelő szándéka, hogy én készítsek vele 24 kockát. Ehhez kaptam filmet is. Köszönöm!
Képek a gépről…
Link
Angolnyelvű leírás a gépről
Megjegyzés:
Amit nem írtam le, de nagyon fontos a hozzá adott fix objektívek. Az 50mm-es obi f2-f16 rekesszel, 0,6m-tól 10m-ig, ill. végtelenig állítható fókusszal bír. A másik 135mm-es f2.8-f22 rekesz, és 1,5m-től 30m-ig, ill. végtelenig állítható fókusszal bír. Ez utóbbiról még annyit, hogy fém házas, és az elején egy kihúzható napellenző van. Irigylésre, és dicséretre méltó, hogy a fókuszt finoman, és egyenletesen lehet állítani, ellentétben az új obikkal, amik a közelükbe sem érnek (legyen az Nikon, vagy Canon).
Hozzászólások